Már észrevehettétek, hogy vonzódom a papírral kapcsolatos extrém ötletekhez. Az sem baj, ha túl bonyolult vagy logikátlan, csak legyen a papírban valami őrület! Most nem csak rátaláltam, de rögtön ki is próbáltam egy nagyon szép és ötletes papír újrahasznosítási módot: Vadvirágmagok a merített újrapapírban! Hajtás után részletes leírás! Jön a tavasz, bátran essetek neki!
Rá vagyok kattanva mostanában a vadvirág témára, mert szeretnék a kopár kertben golfpálya gyep helyett vadvirágos mezőt telepíteni. Teljesen zseniális az ötletem (persze kicsit elfogult vagyok). Nem kell a folyamatos stressz az úgyis felbukkanó gyomok miatt, a virágok között fel sem tűnik és nyírni sem kötelező hetente kétszer. Plusz egy érv a VAD virágültetés mellett: Szereted a mézet? A méheknek is segítesz a virágokkal!
A saját kezűleg összehozható virágmagos merített papír készítés nagyszerű délutáni családi program. Üdvözlőlapként vagy ajándékkártyaként is használhatod a kész íveket. Egy két óra elegendő a játékhoz. Lássuk a lényeget, lapozz!
Néhány alapvető hozzávalóból fogunk kiindulunkunk:
- vegyes újságpapír és/vagy tetszőleges vékony hulladékpapír
- tetszőleges apró virágmagok
- egy darab szűnyogháló
- darálós turmixgép
A hulladék papírt feldaraboljuk vagy csíkokra vágjuk, hogy később a daráló könnyebben megbirkózzon vele. Egy napra vízbe áztatjuk a papírfecniket. Én zöld és sárga maradék papírt is használtam, így az áztatás után halványzöld lett a keverék. Ez a hatás befolyásolható bármilyen irányba színes papírlapokkal. Másnap a beáztatott fecniket kis adagokban ledaráltam. A végén egy adagot csak nagyon rövid ideig daráltam, hogy maradjanak olyan nagyobb fecnik amiken olvasható szavak kivehetőek. A magokat csak közvetlenül a "merítés"/szárítás előtt szabad beletenni, mert a hosszú áztatás beindíthatja őket, így idő előtt kicsírázhatnak. A trutyi tehát készen van, nézzük a "merítő" keretet!
Idézőjelbe tettem a merítést, mert most nem teljesen az a metódus következik amit a skanzenekben és kézműves vásárokon láthatunk. A szúnyogháló darabot kifeszítjük egy léc keretre, vagy egy lábos fölé. Fontos, hogy feszes legyen. Attól függően, hogy ezt miként tudjuk megoldani többféle lehetőségünk van a továbblépésre. Ha nincs nagy edény és nincs kedvünk merítőkeretet készíteni, akkor a trutyit kézzel felpakoljuk a kifeszített hálóra, egy spatulával egyenletesen 2-3 mm vastagon eloszlatjuk és óvatosan kinyomkodjuk a vizet.
A nagyjából egyenletes vastagságú, de még erősen vizes pépet műanyag vágódeszkára (vagy hasonló képességű sima tárgyra), borítjuk és két réteg között alaposan összepréseljük. Érdemes frottír törölközőt vagy néhány konyharuhát teríteni a pultra, mert sok víz csorog majd mindenfelé. A kész lapokat lassan szárítjuk akár egy hétig is. Tűző napon vagy fűtőtest közelében a túl gyors száradás miatt meghullámosodik.
A száraz lapok formára vághatóak és telerajzolhatóak. Ajándékozzatok kreatívan! Csempésszünk tavaszt a télbe (még néhány kis kertészetben lehet virágmagokat találni)! Íme az eredmény, ahogy nekem sikerült ez a feladat: